Az illatokra és szaglásunk tudatos használatára egyre kevésbé figyelünk modern világunkban. Többségében városokban élünk, ahol a levegő nem kellemes, nem jó érzés nagyot szippantani belőle. Városokban tömegközlekedéskor tömegben járunk, ahol szinte bezárjuk orrlyukainkat, mert nem kellemes egy tömött metrón, vagy buszon felszabadultan lélegezni. Vidéken általában jobb a helyzet, de télen a füst ott is arra késztet bennünket, hogy amennyire lehet, visszatartsuk lélegzetünket.

illat szaglás emlékezet

Pedig nem is sejtjük, hogy milyen nagy szerepe van az illatoknak az életünkben. Az emberi szaglósejtek egyes kutatók szerint 10.000 különféle szag felismerésére képesek, míg újabb felmérések szerint akár 1 billióra is. 2004-ben a szaglás kutatását jutalmazták Nobel-díjjal, amit Richard Axel és Linda B. Buck kapott azért mert feltárta a szaglás pontos mechanizmusát. A szaglóhámon több millió szaglósejt található (kb. 10 millió, és mivel szerepük nagyon fontos, szervezetünk 60 naponként megújítja őket. A szaglósejtek szaglóreceptorai formájuk alapján ismerik fel az illatmolekulákat, hasonlóan ahhoz, ahogyan a kulcs illik egy biztonsági zárba, majd az idegi impulzusok közvetlen összeköttetéssel az agy szaglóhagymának nevezett részébe jutnak, onnan pedig a limbikus rendszerbe. Az impulzusok ezután a hippocampusba vezetődnek tovább, ahol eltárolódnak, és később felidézhető emlékek formájában megőrződnek. Az impulzus következő állomásai az úgynevezett mandulamag (amygdala), ahol érzelmeket és adott esetben ösztönreakciókat vált ki, illetve a thalamus, a köztiagy legnagyobb alkotórésze, ahol megítélésen és beazonosításon esik át – mindezek azonban nem tudatos folyamatok. Ezért az érzelmek és a szagok kölcsönhatást gyakorolnak egymásra.  Kutatók már bizonyították, hogy a test által kiválasztott kémiai vegyület, a feromon amelynek illata fontos szerepet tölt be abban, hogy rokonszenv vagy ellenszenv alakul ki két ember között. 

A Bibliában is szép példát találunk rá több helyen, például az Énekek énekében (4:12-14):

„Bezárt kert az én húgom, menyasszonyom, bekerített forrás, lepecsételt kút. Paradicsomkert nőtt rajtad: gránátalmák édes gyümölcsökkel, ciprusok nárdusokkal, nárdus és sáfrány, illatos nád és fahéj, sok tömjénfával, mirha és aloé, sok drága balzsammal.”

Az illatoknak az emlékezetre is nagy hatása van, sőt a szaglás romlása alapján megjósolható a demencia előrehaladása és a még várható élettartam is.

Különbözünk abban is, hogy ki-ki mennyire érzékeny a szagok megkülönböztetésére. A dohányosok és a festők szaglóképessége például gyengébb a nem dohányzókhoz és a vegyszerekkel zárt térben nem dolgozókhoz képest. A szaglás azonban fejleszthető. Már egyetlen illatos virág 10 percen át tartó szagolgatása után az egyén más virágok illatát is jobban képes felismerni.

Szaglásteszt:

Egy érdekes gyakorlattal kipróbálhatjuk, mennyire becsap bennünket az orrunk. Ha bekötjük a szemünket és megkérünk valakit, hogy tartson az orrunk elé egy illatozó kávéscsészét, majd egy sima meleg vizet tartalmazó csészét is készítsen oda, és ezt adja oda nekünk, miközben beszívjuk a kávé illatát. Sokan azt tapasztalják majd, hogy az orruk becsapja őket. Azt fogják érezni ugyanis a meleg víz lenyelésekor, hogy kávét isznak.

Ahogy a magyar szólás szépen megfogalmazza: Orrunknál fogva vezet bennünket.

illat szaglás emlékezet

Kutatók erre a jelenségre azt a magyarázatot adják, hogy az ízélményért 90%-ban az orrunk, és csak 10%-ban a nyelvünk a felelős.

Ma szép napos idő van, egy sétát tenni egy közeli fenyőerdőben igazi illatterápia lehet. Az erdők illata ugyanis gyógyít is, az egészségeseket pedig felfrissíti.

Szép napot!

Meido