A fény az élet elengedhetetlen feltétele. Szüksége van rá a növényeknek a fotoszintézishez, az állatoknak a tájékozódáshoz, és nekünk, embereknek a D vitamin előállításhoz, a látásunkhoz, de még a kedélyállapotunk fenntartásához vagy javításához is (serotonin szint szabályozáshoz). A fák például eltérő módon hasznosítják a fényt a fotoszintézisnél attól függően, hogy a leveleik milyen színűek. A piros levelű fák kevesebb fényt tudnak hasznosítani, ezáltal a növekedésük is lassabb, mint zöld levelű társaiké.
Testünk is úgy van felépítve, hogy elég mélyen átengedi a látható fényt is. Egy egyszerű zseblámpa például átvilágítja kézfejünket:
A fény kettős természetű, hullám és részecsketulajdonságokkal is rendelkezik. A látható fény hullámhossza a kb. 380 nm és 750 nm közötti tartományban helyezkedik el, részecskéit a kvantummechanika fotonoknak nevezi. A legnagyobb hullámhosszúságúak a vörös színek, majd a hullámhossz csökkenésével a narancs, a sárga, a zöld, a kékeszöld, a kék színen keresztül az ibolya képviseli a legalacsonyabb hullámhosszúságot. Az infravörös fény 800 nm hullámhosszú, Az ultraibolya fény pedig 300 nm. Az ultraibolya sugárzás baktérium és csíraölő tulajdonságú, használják például ivóvíz fertőtlenítésre is, ugyanakkor a bőrre káros hatású.
Látásunk kettős természetű, mert egyrészt a szemünkbe jutó fény segítségével érzékeljük a tárgyakat, embereket, azonban végül az agyunk segítségével látunk. Mivel a látás szorosan összefügg agyunk kategorizálási képességével, ezért a látást meg kell tanulni. Érdekes azonban, hogy még a vak emberek számára is létfontosságú a fény, hiszen ők is érzékelik, és élénkül az agytevékenységük. A Montreali Egyetem kutatásáról itt olvashatsz bővebben angolul.
Agyunk a fény segítségével állapítja meg, hogy nappal vagy éjszaka van, és a fény még az emésztésre és az időérzékünkre is befolyással van. Az embernél a fény stimulálja az agyi aktivitást, az éberségérzetet és a hangulatot, és már kísérletekkel igazolták, hogy a kognitív készségeket is.
Látásunk azonban optikai illúziókkal becsapható. Azt látjuk, amit látni szeretnénk:
A 3D utacképek készítője: Julian Beever
Más kutatók azt vizsgálják, hogy a sejtek közötti kommunikációban van-e szerepe a fénynek.
Gondolkodásunkban is a fény központi szerepet játszik, hiszen a remény is a világossághoz kötődik, a reménytelenség pedig a sötétség megtapasztalásához. A gyermekünkre pedig sokszor ezt mondjuk: szemünk fénye.
A Bibliában is ezt üzeni Jézus:
"Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”(Ján. 8,12)
