Ha megnézzük a tükörben a nyelvünket, akkor láthatjuk, hogy tele van apró dudorokkal. Ezeket úgy hívják, hogy ízlelőszemölcsök. A szemölcsökön pedig kicsi púpok, ízlelőbimbók sorakoznak. Ízlelőbimbók vannak még a garatban, a szájpadláson és az arc belső oldalán is. Ezekkel történik az ízérzékelés. Minden ízlelőbimbó 25-50 db receptorból áll, és külön sejtek gondoskodnak a tisztára mosásról is, hogy az érzékelés folyamatos legyen. Az ember kb. 10.000 ízlelőbimbóval rendelkezik, melyek száma és érzékenysége, ahogy idősödünk, egyre csökken. Azonban két ember között is jelentős lehet a különbség az ízlelőbimbók számában. Van akinél 4x több található, mint egy átlagnál kevesebbel rendelkező társánál. Ezért van az, hogy másképp érezzük az ízeket.
Az ízlelést a folyadékokban oldott vegyi anyagok váltják ki, amelyek a nyállal jutnak el az ízlelőbimbókban található ízérzékelő receptorokhoz. Itt elektromos impulzus jön létre, amivel az agyba továbbítódik az információ további feldolgozásra, mégpedig két különböző agyterületre. Az egyik célterület az agykéreg, ahol azt tudjuk azonosítani, hogy mit rágunk éppen, a másik pedig a kéreg alatt található érzelmi központunkhoz közeli agyterületre jut. Így tudjuk megtanulni az ízeket, és megismerni, ha ismét találkozunk velük. Ez az oka annak, hogy egy életre megundorodunk egy-egy ételtől, ha elrontjuk vele a gyomrunkat, de ugyanígy elraktározzuk a fantasztikus ízélményeket is.
5 alapízt különböztetünk meg: édes, sós, keserű, savanyú, umami (ízletes, fehérjeíz)
Emellett vannak még további ízérzetek is: fémes, lúgos, vízszerű
Az ízlelés érzékelése a fogantatást követően kb. a 15. héten alakul ki. A magzat ízleli a magzatvizet és apró kortyokat iszik belőle. A De Snoo kutató által elvégzett kutatás során keserű anyagot, kinint fecskendeztek a magzatvízbe, mire a magzat ezután alig ivott belőle, és még az arcvonásai is eltorzultak. Ha azonban édesítő szert fecskendeztek be, a magzat kétszer annyit ivott belőle. Átlagosan 15-40 ml-t isznak a vízből naponta. A magzatvízben főként az édes íz dominál, bizonyára ezért szeretik a gyermekek is az édes ízt. Az édes íz „bevésődése” azért is fontos, mert az anyatejnek szintén ilyen az íze. Tehát a baba későbbi fejlődésére is hatással van az, hogy a terhesség alatt az anya mit fogyaszt. A magzat érzi a gondoskodást már ebben a korai fázisban is.
Tévhit az, hogy meghatározott ízeket csak a nyelv bizonyos területein érzékelünk. Minden ízt érzékelünk a nyelv minden pontján, csak más és más mértékben. Kivéve a nyelv középső részét, ahol nincsenek receptorok. A nyelv középső részének receptor hiányát azonban kitölti az agy a szomszédos receptorok információi alapján. Így a köztudott ízérzékelési térkép csak azt jelenti a nyelven, hogy melyik ízre hol helyezkedik el a legtöbb érzékelő: a keserű ízhez hátul, a savanyúhoz oldalt, a sós és az édeshez pedig a nyelv elején. Az íz érzékelésénél persze közrejátszik még az illat is, így együtt lesz az ízből zamat. Bedugult orral, náthásan sokkal kevésbé érezzük az ízeket. Az étel hőmérséklete is befolyásolja az ízlelést. A melegebb ételben például nehezebben ismerjük fel a keserű ízt, és könnyebben az édeset. Az állag és a szín pedig tovább árnyalja a képet, és az ízlelés végeredményét.
Ékes bizonyítékok az ízlelés érzelmi oldaláról azok a megfogalmazásaink is, amivel kifejezzük az édes örömöt, a keserű csalódást, a savanyú szőlőt, és az élet sava-borsát.
Az étkezés az egyik leggyakoribb "örömforrás", nem véletlen, hogy sok ember bánatában határtalanul fal, míg az önmarcangoló alkatú emberek ilyenkor inkább éheznek. Az édes ízekkel kényeztethetjük magunkat, egy forró csokoládé jobb kedvre deríthet bennünket. Így a szeretetünket kifejezzük az ételekkel is, amit mások részére főzünk. Főként, ha figyelünk arra, hogy milyen ízek okoznak örömet a szeretteinknek. Így lesznek pótolhatatlan emlékekké pl. a nagymamák, édesanyák főztjei, akik szívük teljes odaadásával főznek, és a legegyszerűbb étel is, amit elkészítenek, hordoz valami plusz, utánozhatatlan harmóniát. Vannak, akik egy életen át próbálják újra megízlelni azt a régi ízt, járnak étteremről étteremre, vagy cukrászdáról cukrászdára, de soha nem találják meg. Az íz a nagymamával, édesanyával együtt örökre elmúlt. Becsüljük meg őket, amíg velünk vannak!
Teszt:
Az emberek 50%-a normál ízérzékeléssel rendelkezik, azonban egy kis részük szuperérzékelő. Ezzel a módszerrel megnézheted, hogy te is közéjük tartozol-e:
Ehhez szükséged lesz egy 0,6 cm belső átmérőjű kivágott papírgyűrűre, és ha nem vagy érzékeny az ételfestékre, akkor kék ételfestékre.
Ezzel színezd meg a nyelved első részét, helyezd rá a papírgyűrűt, amit a dossziék lefűzésénél szoktak használni. Papírboltokban kapható. Fényképezd le a nyelved egy jó minőségű fényképezővel, és nagyítsd ki a képet, majd számold meg a papírgyűrű közepében a szabadon maradt nyelvfelületeden található dudorok számát:
15-35 db között átlagos érzékelő vagy, 15 db alatt átlag alatti, 35 db felett pedig szuperízlelő.
További érdekes cikk: Téged is az orrodnál fogva vezetnek?
