Népek tudása – egészség: Görögország

Ebben a cikksorozatban szeretném bemutatni a különböző népek és kultúrák bölcsességét, amire már hosszú idő óta szert tettek az egészség megőrzése vagy gyógyítás területén, és amit széles körben használnak. Olyan egyedi tapasztalásokat gyűjtök itt csokorba, amivel egy kalandos világkörüli útra hívlak benneteket, hogy bemutassam, milyen sokfélék is vagyunk, és minden népnek megvan az öröksége, amiből tanulhatunk. Gyertek velem erre az utazásra az ízek és az egészség színes kincseinek felkutatására!

Első állomásunk Görögország. Talán sokan tudjátok, hogy az egyik görög szigeten Kos-szigetén született Hippokratész (Kr.e 460), az orvostudomány ókori megalapozója, a kószi orvosi iskola vezetője, amit Kre. 444-ben alapított itt. Kórházának maradványai ma is láthatók a szigeten. Itt bukkantam rá egy ókori feliratra egy kövön, amely egy emésztési problémákkal ott gyógyult férfi köszönetnyilvánítása volt. Kizárólag barna kenyeret, sajtot, és petrezselymet fogyaszthatott a kúra során és felépült.

népek tudása

Egy másik görög sziget Ikaria-szigete arról nevezetes, hogy nagyon sok a száz év feletti lakója, és 8-10 évvel hosszabb ideig élnek a lakói, mint az amerikaiak. 4x nagyobb eséllyel érik el a 90 éves kort, mint az USA lakói. A tudósok ma már részletesen vizsgálják ennek okait, és mára egyetértenek abban, hogy a táplálkozásuknak jelentős szerepe van ebben. Egy helyi görög orvos Ilias Leriadis így fogalmazta meg a hosszú életük titkát:

“itt az emberek későig maradnak fent, későn kelünk és napközben is pihenünk. Itt senki sem hord órát, és egyetlen óra sem működik rendesen. Amikor valakit meghívsz ebédre az jöhet reggel tíz órakor, de este hatkor is. Egyszerűen nem érdekli őket hány óra. A gazdagság és a pénz sem érdekli őket. Amikor kulturális vagy vallási ünnepre készülünk, az emberek pénzért vásárolják meg a bort és az élelmet. Ha marad pénz, azt a szegényeknek adják. Ikária nem az a sziget ahol az “ÉN” szót használják. Ikária az a sziget, ahol csak a “MI” szót használják.”

A helyiek naponta isznak gyógyfüvekből készített teát is, amihez zsályát, gyermekláncfüvet, mentát és rozmaringot használnak.

Statmatis Moraitist esete bejárta a világsajtót, mivel tüdőrákkal diagnosztizálták az orvosok, akik csupán hat hónapot jósoltak számára, azonban miután az Amerikai Egyesült Államokból visszatért szülőhazájába Ikariára teljesen meggyógyult. A gyógyulása hírét szerette volna 25 év múlva megosztani amerikai orvosaival is, ezért visszautazott az Egyesült Államokba, azonban a jó hírt már nem tudta átadni, mivel orvosai meghaltak.

Mit is tartalmaz a szigetlakók étrendje? Sok-sok saját maguk által termesztett zöldséget: borsót, burgonyát, paradicsomot stb. Minden étkezésük alapja a friss zöldség, és gyakran grilleznek olívaolajon, kecsketejet isznak.

A görögök már az ókor óta számos olyan alapanyagot fogyasztanak rendszeresen, amit a mai orvostudomány is igazoltan az egészségmegőrző és jótékony hatásai miatt elismer.

Ilyen például az olívaolaj. Természetes antioxidánsokban gazdag: E-vitamin, K-vitamin, ezen kívül  esszenciális telítetlen zsírsavakat tartalmaz. Az olívaolaj őshazája Görögország, és ma is itt a legnagyobb az egy főre eső fogyasztása, 24 liter/fő. A kutatások bizonyítják, hogy a Földközi tenger partján fekvő országok lakóinál jóval alacsonyabb a szív és érrendszeri betegségekben szenvedők aránya. Kutatások alapján napi 2 evőkanál olívaolaj fogyasztását javasolják.

Visszatérve azonban az ikariaiak hosszú életére, láthatjuk, hogy az étrenden kívül életvitelükben is számos olyan lényeges tényező van, amelynek hosszú életüket köszönhetik. Nem kelnek korán, nap közben is pihennek. A helyben termelt egészséges alapanyagokból főznek. A szabadlevegőn dolgoznak a kertjükben. A bűnözés alacsony, a közösség összetartása azonban magas, mert mindenki ismer mindenkit. Este bort és hegyiteát isznak a barátokkal, vasárnap pedig templomba mennek. Ikárián az ember nincs egyedül.

népek tudása

Ha most nincs is lehetőségünk a görög tengeri szellőt és napfényt élvezni, elkészíthetjük azonban az autentikus görög salátát:

Hozzávalók:

2 nagy paradicsom

1 nagyobb uborka

1 zöldpaprika

1 nagy lilahagyma

szárított vagy friss oregano

kb. 20 szem görög olívabogyó

vörösborecet

20 dkg Feta sajt

Elkészítés: a paradicsomot vágjuk cikkekre, az uborkát pucoljuk meg, és vágjuk szeletekre, a zöldpaprikát karikázzuk fel, a lilahagymát szintén vékony szeletekre vagy karikákra vágjuk, az olajbogyókat aprítsuk kisebb darabokra. az összes zöldséget helyezzük egy nagyobb tálba, szórjuk meg sóval és oregánóval, és öntsünk rá vörösborecetet. Hagyjuk 10 percig állni, majd keverjük hozzá a kockákra vágott feta sajtot. Pirított kenyérrel önálló fogásként is tálalhatjuk Locsoljuk meg eredeti görög extra szűz olíva olajjal.

Egy pohár fehérbor illik hozzá.

Tovább

Ízek, emlékek, örömök

Ha megnézzük a tükörben a nyelvünket, akkor láthatjuk, hogy tele van apró dudorokkal. Ezeket úgy hívják, hogy ízlelőszemölcsök. A szemölcsökön pedig kicsi púpok, ízlelőbimbók sorakoznak. Ízlelőbimbók vannak még a garatban, a szájpadláson és az arc belső oldalán is.  Ezekkel történik az ízérzékelés. Minden ízlelőbimbó 25-50 db receptorból áll, és külön sejtek gondoskodnak a tisztára mosásról is, hogy az érzékelés folyamatos legyen. Az ember kb. 10.000 ízlelőbimbóval rendelkezik, melyek száma és érzékenysége, ahogy idősödünk, egyre csökken. Azonban két ember között is jelentős lehet a különbség az ízlelőbimbók számában. Van akinél 4x több található, mint egy átlagnál kevesebbel rendelkező társánál. Ezért van az, hogy másképp érezzük az ízeket. 

ízlelés

Az ízlelést a folyadékokban oldott vegyi anyagok váltják ki, amelyek a nyállal jutnak el az ízlelőbimbókban található ízérzékelő receptorokhoz. Itt elektromos impulzus jön létre, amivel az agyba továbbítódik az információ további feldolgozásra, mégpedig két különböző agyterületre. Az egyik célterület az agykéreg, ahol azt tudjuk azonosítani, hogy mit rágunk éppen, a másik pedig a kéreg alatt található érzelmi központunkhoz közeli agyterületre jut. Így tudjuk megtanulni az ízeket, és megismerni, ha ismét találkozunk velük. Ez az oka annak, hogy egy életre megundorodunk egy-egy ételtől, ha elrontjuk vele a gyomrunkat, de ugyanígy elraktározzuk a fantasztikus ízélményeket is.

5 alapízt különböztetünk meg: édes, sós, keserű, savanyú, umami (ízletes, fehérjeíz)

Emellett vannak még további ízérzetek is: fémes, lúgos, vízszerű

Az ízlelés érzékelése a fogantatást követően kb. a 15. héten alakul ki. A magzat ízleli a magzatvizet és apró kortyokat iszik belőle. A De Snoo kutató által elvégzett kutatás során keserű anyagot, kinint fecskendeztek a magzatvízbe, mire a magzat ezután alig ivott belőle, és még az arcvonásai is eltorzultak. Ha azonban édesítő szert fecskendeztek be, a magzat kétszer annyit ivott belőle. Átlagosan 15-40 ml-t isznak a vízből naponta. A magzatvízben főként az édes íz dominál, bizonyára ezért szeretik a gyermekek is az édes ízt. Az édes íz „bevésődése” azért is fontos, mert az anyatejnek szintén ilyen az íze. Tehát a baba későbbi fejlődésére is hatással van az, hogy a terhesség alatt az anya mit fogyaszt. A magzat érzi a gondoskodást már ebben a korai fázisban is.

Tévhit az, hogy meghatározott ízeket csak a nyelv bizonyos területein érzékelünk. Minden ízt érzékelünk a nyelv minden pontján, csak más és más mértékben. Kivéve a nyelv középső részét, ahol nincsenek receptorok. A nyelv középső részének receptor hiányát azonban kitölti az agy a szomszédos receptorok információi alapján. Így a köztudott ízérzékelési térkép csak azt jelenti a nyelven, hogy melyik ízre hol helyezkedik el a legtöbb érzékelő: a keserű ízhez hátul, a savanyúhoz oldalt, a sós és az édeshez pedig a nyelv elején. Az íz érzékelésénél persze közrejátszik még az illat is, így együtt lesz az ízből zamat. Bedugult orral, náthásan sokkal kevésbé érezzük az ízeket. Az étel hőmérséklete is befolyásolja az ízlelést. A melegebb ételben például nehezebben ismerjük fel a keserű ízt, és könnyebben az édeset. Az állag és a szín pedig tovább árnyalja a képet, és az ízlelés végeredményét.

Ékes bizonyítékok az ízlelés érzelmi oldaláról azok a megfogalmazásaink is, amivel kifejezzük az édes örömöt, a keserű csalódást, a savanyú szőlőt, és az élet sava-borsát.

Az étkezés az egyik leggyakoribb "örömforrás", nem véletlen, hogy sok ember bánatában határtalanul fal, míg az önmarcangoló alkatú emberek ilyenkor inkább éheznek. Az édes ízekkel kényeztethetjük magunkat, egy forró csokoládé jobb kedvre deríthet bennünket. Így a szeretetünket kifejezzük az ételekkel is, amit mások részére főzünk. Főként, ha figyelünk arra, hogy milyen ízek okoznak örömet a szeretteinknek. Így lesznek pótolhatatlan emlékekké pl. a nagymamák, édesanyák főztjei, akik szívük teljes odaadásával főznek, és a legegyszerűbb étel is, amit elkészítenek, hordoz valami plusz, utánozhatatlan harmóniát. Vannak, akik egy életen át próbálják újra megízlelni azt a régi ízt, járnak étteremről étteremre, vagy cukrászdáról cukrászdára, de soha nem találják meg. Az íz a nagymamával, édesanyával együtt örökre elmúlt. Becsüljük meg őket, amíg velünk vannak!

ízlelés

Teszt:

Az emberek 50%-a normál ízérzékeléssel rendelkezik, azonban egy kis részük szuperérzékelő. Ezzel a módszerrel megnézheted, hogy te is közéjük tartozol-e:

Ehhez szükséged lesz egy 0,6 cm belső átmérőjű kivágott papírgyűrűre, és ha nem vagy érzékeny az ételfestékre, akkor kék ételfestékre.

Ezzel színezd meg a nyelved első részét, helyezd rá a papírgyűrűt, amit a dossziék lefűzésénél szoktak használni. Papírboltokban kapható. Fényképezd le a nyelved egy jó minőségű fényképezővel, és nagyítsd ki a képet, majd számold meg a papírgyűrű közepében a szabadon maradt nyelvfelületeden található dudorok számát:

15-35 db között átlagos érzékelő vagy, 15 db alatt átlag alatti, 35 db felett pedig szuperízlelő.

ízlelés

További érdekes cikk: Téged is az orrodnál fogva vezetnek?

Tovább

Érints, tapints, érezz!

Érzékelésünk, tapintásunk működése is rendkívül összetett kincsesbánya, amire érdemes rácsodálkoznunk időnként. Bőrünk ugyanis a legnagyobb felületű érzékszervünk, területe kb. 175 cm2. A bőrben mintegy 200 ezer érzőidegrost található.

Elgondoltátok, hogy ez olyan, mintha egy Debrecennyi lakosság figyelne a bőrötökön, az alig 2 négyzetméteren, hogy jelezze, ha valami kellemes ér vagy támadás fenyeget benneteket?  

A magzati fejlődés során ez az érzékszervünk alakul ki először, már 8 hetes korban. A magzat kb. 3 cm ilyenkor, és érintésre mozgással reagál. A többi érzékszerv csak később indul fejlődésnek: előbb a hallás szervei alakulnak ki, majd ezt követően a látáséi. A magzat az anyaméhben már a fejlődése során szájával és kezével szerez tapasztalatot környezetéről.

Kicsit később a kisgyermekkorban is azt láthatjuk, hogy a gyermek első számú felfedező érzékszervei a tapintó eszközei. Mindent megfog, illetve a szájába vesz. Mivel bőrünkön az érzékelést biztosító idegsejtek nem egyenletesen oszlanak el, hanem változó sűrűséggel, a legsűrűbben az ajkakon, a nyelven, az ujjvégeken, talpakon. Ez az oka tehát annak is, hogy a világgal való ismerkedéskor a kisgyermek ezeket a testrészeit használja, szájba veszi, megtapintja a dolgokat.

A tárgyak felületének tulajdonságait látásunk révén csak akkor tudjuk megbízhatóan megítélni, illetve a textúrájukat azonosítani, ha már ismerjük az adott tárgyat, vagyis korábban már módunk volt megérinteni ilyen vagy hasonló felületet. Így szerzünk tapasztalatot a tárgy hőmérsékletéről, keménységéről, felületi simaságáról vagy érdességéről, nedvességtartalmáról. A tapintás segítségével más érzékszerveink hiányát vagy csökkent működését is kompenzálni tudjuk, például gondoljunk csak a Braille-írásra, amit a vakok számára fejlesztettek ki.

A tapintás, érintés fogalmak használatakor elsősorban mindig a kezünkre gondolunk, pedig tulajdonképpen az egész testünkön érzékelünk, és ennek nemcsak tapintási funkciója van; szerepe van a testtartásban, a járásban (például a talp letételének jelzésében), a védekező reflexekben, a mozdulatok szabályozásában, valamint a személyes tér kialakításában is.

A bőrérzékelés alapvetően három érzékfajtát jelent: mechanikai, hő-, illetve károsító ingerek felvételét. A bőrünkben található érzékelő receptorok többfélék: Ruffini-testek, Merkel-korongok, Meissner-testecskék, Pacini-testek, Krause-féle végtestek, szabad idegvégződések a sejtek között. Mindegyik más-más sebességgel és más-más ingert közvetít.

Az érző receptoraink gyorsan adaptálódnak a beérkező ingerekre és így agyunk segítségével képesek megkülönböztetni a veszélyes és veszélytelen ingereket. Nem terhelnek bennünket például folyamatosan azzal, hogy érezzük a ruhát, amit viselünk, vagy folyamatos nyomást sem kell éreznünk ülés közben, normál körülmények között nem érezzük a szívdobogásunkat, a bélműködésünket stb. Ha mindez nem ilyen kifinomultan összehangolt működésű szervezet lenne, akkor egész nap csak zakatolást, sistergést és nyomást éreznénk, és a figyelmünket elterelné lényeges dolgokról. Így még aludni is nehéz lenne.

Mint a többi érzékszervünknél is tapasztalhatjuk, tapintásunk is becsapható. Arisztotelész írta le a legrégebbi tapintási illúziót. Ha keresztbe tesszük a két egymás melletti ujjunkat, és megérintünk egy tárgyat úgy, hogy mindkét ujjhegyünk egyszerre ér hozzá, akkor úgy fog tűnni, mintha egyszerre két tárgyhoz értünk volna hozzá.

Az érintés ezen felül a családi és társas kapcsolatok kifejezőeszköze, az ölelés a ragaszkodás vagy együttérzés megmutatásának eszköze. Kultúránként más és más az elfogadott szintje azonban. A déli népeknél általában a sűrűbb testi érintés az elfogadott, az északi népeknél pedig a ritkább.

Az érintésre való reagálás azonban nem csak az ember privilégiuma, és nem is csak az állatoké, hiszen bizonyos növények is mozgással reagálnak. Például a mimóza:

Tovább

Elképzelhetetlen csodák – zenemű belső hallásból

Tudjuk, hogy sokan különleges teljesítményre képesek, ha elveszítik egyik érzékszervüket vagy mozgáskorlátozottakká válnak. Így példát adnak egészséges társaiknak arra, hogy kellő motivációval és kitartással bizony csodákra lehetünk képesek.

hallás zene

Közismert dolog, hogy Beethoven az egyik legnagyobb zeneszerző élete során elveszítette hallását, mégsem szűnt meg darabokat írni, és művei, melyeket teljesen süketen írt szintén tökéletesek.

A holland Metabolomikai Központ kutatói Beethoven vonósnégyeseit elemezték, hogy kiderítsék volt-e a művész hallásromlásának érzékelhető hatása a zeneműveire. Négy csoportba osztották a szerzeményeket a korai évektől (1798-1800) egészen a késői korszakig (1824-1826).

Beethoven harminc éves korától (1801-től) kezdte fokozatosan elveszteni hallását. Eleinte arra panaszkodott, hogy nem hallja rendesen a hangszerek és az emberi hang magas hangjait. 11 évvel később hallása már annyira megromlott, hogy csak a kiabálást értette meg tisztán, és 1818-tól már csak jegyzetfüzetei segítségével kommunikált. Az 1827-ben bekövetkezett halála előtti években pedig már teljesen elvesztette a hallását, így a vizsgálatban szereplő késői korszak már ezt az időszakot tükrözi.

A holland kutatók azt vizsgálták, hogy művei bevezetőiben hány darab magas G (1568 hertz feletti) hang van. Azt találták, hogy a halláskárosodás előrehaladtával a magas hangok egyre jobban a háttérbe szorultak a szerzeményekben. Ennek ellensúlyozásaként Beethoven több közép- és alacsonyfrekvenciájú hangot használt, amelyeket jobban hallott előadás közben.

Azonban azoknál a zeneműveinél, amelyeket már teljesen süketen írt ismét visszatértek a magasabb hangok. Ekkor már a belső hallására támaszkodva írta zeneműveit.

Mi is a belső hallás?

Az a pszichikai képesség, mellyel hangokat és hangviszonyokat tudunk magunkban felidézni. A jó zenész kifejlett belső hallással rendelkezik, és a kottát, partitúrát nézve hallja a darabot, a zenekar játékát. A zeneszerző is belül hallja a művét, és ennek nyomán írja kottába.
A belső hallás képességével Beethoven megsüketülése után is remekműveket komponált.

Forrás: belső hallás | Zenei ENCIklopédia 

Hallgassátok meg Beethoven két zeneművét, amit már így belső hallásból, süketen komponált:

Egy rövid darab:

Itt pedig egy hosszabb vonósnégyes darab, az OP 131.

Érdemes azért a hallás normál működéséről is néhány szót említeni, hiszen ennek működése is csoda a maga nemében, csak már megszoktuk, ezért természetessé vált.

A hallás révén a fizikai világnak azon eseményeiről szerezhetünk tapasztalatokat, amelyek valamiféle mechanikai rezgést bocsátanak ki magukból. 

Maga a rezgés azonban önmagában nem elegendő: szükség van egy olyan továbbító közegre is, ami képes ezt a rezgést továbbítani a rezgő tárgytól a fülünkbe. A leggyakrabban ez a hordozó közeg a levegő.

Levegő esetén a hang terjedési sebesség 340 m/s, vízben jóval több: 1500 m/s, de ez még mind semmi a fény hihetetlen 300 000 km/s sebességéhez képest.

A környezeti rezgésekből származó hangokat hallórendszerünkkel fogadjuk és dolgozzuk fel, amely három alapvető részből áll: a külvilágból származó fizikai ingereket feldolgozó receptorokból, melyek a fülben találhatók, a receptorok és az agy közötti összeköttetést megvalósító hallópályából és az agynak azon részeiből, amelyek a hallási információ feldolgozására specializálódtak.

Az emberi fül három különálló anatómiai részre osztható: a külső, a közép- és a belső fülre.

A külsőfül lényegében a hang hallójáratba való irányításában és felerősítésében játszik szerepet. Az erősítés elsősorban a 3000 Hz körüli hangokat érinti, mivel a hallójárat ezen a frekvencián maga is rezgésbe jön, és ez néhány decibellel hangosabbá teszi a hangokat.

A középfül feladata az ellenállás-csökkentés és a túlterhelés elleni védelem. A belsőfül elsődleges feladata a hangok frekvenciaelemzése.

Mikor is fejlődnek ki hallószerveink?

A magzati időszak 16. hétére kifejlődik a halláshoz szükséges szerveink legnagyobb része. Innentől a baba tisztán hallja édesanyja szívverését, evését, légzését, járását, beszédét.

De mi történik hallásunkkal a vízben? Ha nem a szokásos közvetítő közeg a levegő közvetíteti fülünkbe a hangokat?

Víz alatt a hangok több mint négyszer gyorsabban terjednek, mint a levegőben, ám csak torzan halljuk, mert a víz nem a szokványos hangközvetítő közeg, amire a fülünk specializálódott. A hangokat víz alatt nem a dobhártyánk, hanem egy koponyacsontunk, az ún. csecsnyúlvány segítségével halljuk. Ezt a csontot a fülünk mögött tapinthatjuk ki. A víz alatt ebbe a csontba ütköznek a hanghullámok, és ez közvetíti őket az agyba.

Érdekes módon azonban, míg szárazföldön maximum a 20 000 Hz frekvenciájú hangot tudjuk észlelni, addig a víz alatt ennek tízszeresét, azaz 200 000 Hz-es hangot is meghalljuk. Ez azt jelenti, hogy víz alatt mi is képesek vagyunk az ultrahang érzékelésére. Az amerikai kutatók vizsgálatának eredménye olyan hallókészülékek feltalálását segítheti, melyek akkor is segítik a hallást, ha a hallócsontocskák vagy a dobhártya károsodott.

Egy gyors hallástesztet mi is tehetünk akár online, akár mobiltelefonnal:

Online hallásteszt:

http://www.widex.hu/hu-hu/online-hearing-test

Andorid alkalmazás:

https://play.google.com/store/apps/details?id=net.epsilonzero.hearingtest&hl=en

Szép napot nektek!

Meido

Tovább

Illúzió vagy valóság?

A fény az élet elengedhetetlen feltétele. Szüksége van rá a növényeknek a fotoszintézishez, az állatoknak a tájékozódáshoz, és nekünk, embereknek a D vitamin előállításhoz, a látásunkhoz, de még a kedélyállapotunk fenntartásához vagy javításához is (serotonin szint szabályozáshoz). A fák például eltérő módon hasznosítják a fényt a fotoszintézisnél attól függően, hogy a leveleik milyen színűek. A piros levelű fák kevesebb fényt tudnak hasznosítani, ezáltal a növekedésük is lassabb, mint zöld levelű társaiké.

Testünk is úgy van felépítve, hogy elég mélyen átengedi a látható fényt is. Egy egyszerű zseblámpa például átvilágítja kézfejünket:

Látás Fény

A fény kettős természetű, hullám és részecsketulajdonságokkal is rendelkezik. A látható fény hullámhossza a kb. 380 nm és 750 nm közötti tartományban helyezkedik el, részecskéit a kvantummechanika fotonoknak nevezi.  A legnagyobb hullámhosszúságúak a vörös színek, majd a hullámhossz csökkenésével a narancs, a sárga, a zöld, a kékeszöld, a kék színen keresztül az ibolya képviseli a legalacsonyabb hullámhosszúságot. Az infravörös fény 800 nm hullámhosszú, Az ultraibolya fény pedig 300 nm. Az ultraibolya sugárzás baktérium és csíraölő tulajdonságú, használják például ivóvíz fertőtlenítésre is, ugyanakkor a bőrre káros hatású.

Látásunk kettős természetű, mert egyrészt a szemünkbe jutó fény segítségével érzékeljük a tárgyakat, embereket, azonban végül az agyunk segítségével látunk. Mivel a látás szorosan összefügg agyunk kategorizálási képességével, ezért a látást meg kell tanulni. Érdekes azonban, hogy még a vak emberek számára is létfontosságú a fény, hiszen ők is érzékelik, és élénkül az agytevékenységük. A Montreali Egyetem kutatásáról itt olvashatsz bővebben angolul.

Agyunk a fény segítségével állapítja meg, hogy nappal vagy éjszaka van, és a fény még az emésztésre és az időérzékünkre is befolyással van. Az embernél a fény stimulálja az agyi aktivitást, az éberségérzetet és a hangulatot, és már kísérletekkel igazolták, hogy a kognitív készségeket is.

Látásunk azonban optikai illúziókkal becsapható. Azt látjuk, amit látni szeretnénk:

Látás Fény

Látás Fény

A 3D utacképek készítője: Julian Beever

Más kutatók azt vizsgálják, hogy a sejtek közötti kommunikációban van-e szerepe a fénynek.

Gondolkodásunkban is a fény központi szerepet játszik, hiszen a remény is a világossághoz kötődik, a reménytelenség pedig a sötétség megtapasztalásához. A gyermekünkre pedig sokszor ezt mondjuk: szemünk fénye.

A Bibliában is ezt üzeni Jézus:

"Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”(Ján. 8,12)

Tovább
«
12

Életöröm

blogavatar

Egészség, feltöltődés. Éljünk jobban és tudatosabban! Ötletek a nagyvilágból és tőlem, neked. "Az élet igazi zamatát a gyerekek és a madarak ismerik." Johann Wolfgang von Goethe

Facebook